Régi falusi állomáson

A söntés, mint a kaptár, zsong vasárnap,

Az úri népek várni idejárnak.

A kártya megy s a füst lilán lebegve,

Mint őszi köd száll a dohos terembe.

A gyorsvonatra várnak, mely viharral

Robog el itt és más világba nyargal.

Egy pillanatnyi tündöklés az estben,

Hogy minden vágy utána énekeljen.

Hogy a borokból még több bú ömöljön

S az unalom még gyilkolóbban öljön,

A krétaarcú, vén postáskisasszony

Beniczkynével még tovább virrasszon,

A szolgabíró még több bankot adjon

S a társaság a korcsmában virradjon!