RÉGI NEGÉDESSÉGEM MEGHALT

Nem akartam megadni, amit nem kell

S most nem tudok megbirkózni,

Kéretlen muszájokkal s elemekkel

S régi negédességem elhúnyt.

Merre menjek, hogy leljek kibúvóra

S hogy hűvösen tudjak látni,

Ha szirokkó jön, vagy jönne bóra,

A megfagyasztó bizonyosság?

Merre menjek, hogy mégis tisztán véljek,

Merre van a meggyőződés,

Merre van a győzelmes Élet,

Merre van a nagyhős kiigazodás?

Igen, régi negédességem meghalt

S a pillanatok megölnek,

Mert, jaj, mi lesz a jövő pillanattal,

Óh, szörnyűségek csúf világa?