Régi szerelmes levele

Én úgy szeretlek.

A cigarettához

és a szalonkabáthoz te vagy a hit.

Az én szemem most már sohase álmos -

és hallgatom a szíved zajait.

Fölrezzenek még minden kocsi-neszre,

mely tőled jő, vagy hozzád zakatol.

Párnák között, arcodhoz epedezve,

te vagy az éjjel asztalán a bor.

Ó, én tudom, hogy minden rózsa festett,

és nem igazat tesz, aki örül,

de szöges-örvül, vezeklő-övül

magam köré kötöm keserü tested.

Te légy nekem a diadalmi ének,

hogy dárda és csók a sziven talált.

Akarlak, mint egy hősi-hősi véget,

s akarlak, mint az élet a halált.

Hisz szívem túlvilági jeleket les,

a lehetetlent és halált szeretné,

s szemem, mint bandzsal középkori szenté,

ki őrült és az Istenbe szerelmes.