RITKÁS ERDŐ ALATT

Ritkás erdő alatt a langy tó,

lukba búvik piros bogárka,

fű biccen szürke csöpp varangytól

és a szántón borong a nyárfa.

Magos muharban hasán horkol

odvas dorong, a végén gomba.

Nézi teltkeblű öreg hordó;

puha moha meg zsíros donga.

Lebeg a hosszú szél lebontva,

- késő, szép délután ez, késő -

fodraiból a levelet

fésüli zümmögő fésü.

S a köd szoptatós melle buggyan

a ráncos szoknyájú hegyek közt, -

így volt. Egy ember ült a porban

s eltünt a kifeslő jegyek közt.