SEREGESEN SENKIK JÖNNEK

Minden semmirevalónak,

Gácsnak, svábnak és zsidónak:

Grádics adatott:

Itt alant már csak egyedül

Maradok...

Sürög a vad, magyar élet,

Még a némák is beszélnek

S uccám ellepik

S bárki taknyost egy bősz iram

Fölrepít.

Seregesen senkik jönnek,

Megrabolnak, elköszönnek

Gúnnyal, szabadon.

Mi bennem gyűlt, mindenkié

A vagyon.

Mind a szépet, amit hoztam

S ami új, nagy, átkozottan

Sok, pazar ige:

Úri, léha nullák raja

Söpri be.

Álmagyarok s jöttment népség

S címeres, ronda cselédség

S nagyúri nagyok:

Ez időben, itt, valaki:

Én vagyok.

Új igéim tán nem hatnak,

Rossz frigyesim elhagyhatnak

S nőhet a fülem,

De nem lesz itt, semmi, soha

Nélkülem.