Serkentő ének

Szedjük életünk virágit,

Most, mikor még illatoznak,

S a tavasz vidám szellői

Lengedezve játszadoznak.

Kert az élet: de rózsáit

Óva kell s vigyázva szednünk,

S a tövistől, hogy kezünket

Meg ne szúrja, - őrizkednünk!

Szedjük, óva s őrizkedve,

Szedjük hát, míg illatoznak;

Míg a víg tavasz szellői

Fürteinkben játszadoznak!

Így lehet még, szív-epesztő

Bánatinkban csendesednünk,

S balszerencsénk ellenére

Jobb reményre élemednünk.

Így lehet, bajunk felejtve,

Még örömben részesednünk,

S kertünk édes illatjától

Néha szinte részegednünk.

Szedjük életünk virágit,

Szedjük hát, míg illatoznak;

Míg a víg tavasz szellői

Fürteinkben játszadoznak!