Soha...

Költő vagyok csak, semmi más,

Levél, ki elszakadt a fáról,

Repíti vágy és álmodás,

Hajnalba hull az éjszakából.

És néha föl az égre száll

És néha visszahull a sárba

És néha egy bokrot talál,

De soha sincsen nyugovása.