Sóhaj [2]

Meg akarjátok ölni a pacsirtát,

Harsány dalost, mert pirkadást dalol,

Hisz könnyüket már a mezők kisírták

S a Nap, a Nap kél már a hant alól.

És mit bántjátok a szomorú hattyút,

Ki fölriadt a fekete tavon

S énekbe kezd, mely oly édesbúsan szól,

Hogy kéjesen borzong a fájdalom?

És mit akartok a fáradt dalostól,

Ki bús robotban vigaszt énekel

És áhítattal az ünnepre gondol,

Mely jönni fog még, ó mert jönni kell!