Sonnet consolant

Ha suhog is már selyme a nagy estnek,

Ne haljon ki a dal az ereszalján:

Röppenjenek föl a szilaj, a harsány

Rapszódiák helyett ma halk szonettek.

Hideg szonettek, hófehér szonettek,

Mind halkszavú, mind tépett szárnyú, halvány,

De vígasz annak - álmok alkonyatján -

Aki szeretett s akit nem szerettek.

S megindul árván, esti áve-szóra,

A hervadt vágyak halk processziója,

Új, ismeretlen szentséget keresve, -

A barna lombok őszi ködben áznak,

Mint tömjén száll a nehéz hervadás-szag

S halk szonett-kórus cseng belé az estbe.