Sorsom

Magyar vagyok, de nem kiáltom,

Mit is keresnék e világon,

Ahol nem értik énekem meg

S lennék eltévedt, árva gyermek?

Ember vagyok, borús, keresztény,

Ki régi eszmék naplementén

Várom a fölkelő napot, bár

Tudom, hogy nékem nem ragyog már.