Steinné

By Dezső Kosztolányi

Úgy negyven éves. Misztikus nő.

Nem tudja senki, hogy ki ő.

Két tág szobát bérel magának,

regényfaló s istenhivő.

Arcát szünetlen rizsporozza,

s ifjú színébe tetszeleg,

megír naponta tíz-tizenkét

három-hasábos levelet.

Német regényt nyalábbal olvas,

ujsága a Pester Lloyd.

Üres percébe köt, hímez, varr,

vagy gombolyagot gombolyít.

Jól ejti a kemény magyar szót,

de hogyha indulatba jön,

csak németül szól: Jessus! Ach Gott!

Különben patrióta ő.

Kiadja az egyik szobáját,

másikba ő lakik maga,

s itt érzik régi parfümöknek

s a sárgarépa illata.

Lakóját tiszteletbe tartja,

de rája sose takarít.

Herr Doktor-nak hí minden úrfit,

szabólegényt s pénzes csacsit.

Vasárnap mindíg zöldbe rándul,

és jól mulat, hattyút etet.

A Hüvösvölgybe örömest jár

s imádja a Zugligetet.

Olykor néhány agg nénihez megy,

és hangzik a német beszéd,

s aranyszélű findzsából isszák

az illatos kávé levét.

Ünnepnap a templomba jár el,

mivel buzgó istenhivő,

úgy negyven éves. Misztikus nő,

nem tudja senki, hogy ki ő.