Szabadkai emlék

A szép, bús Szegeden születtem,

De a dajkám dala felettem

Szabadkán hangzott hajdanán.

Szabadka, víg, dalos tanyám,

Gondolsz-e néha a szegény

Két kis gyermekre, aki felnőtt

És nézi, nézi még a felhőt,

Mely felőled jön és feléd megy.

A két költőre, aki téged

Örökre emleget, szeret

És rímbe rótta rég neved?