Szekerek a holdfényben

By Dezső Kosztolányi

Látod ott az éjszakán?

Négy szénás-szekér

a holdfénybe

ingva, félve

az útszélre ér.

A sejtelmes éjszakán,

a rejtelmes éjszakán

négy nehéz szekér.

Mint ősrégi babona,

múltakról beszél.

Nincs kocsis fenn.

Tudja isten

merre, merre tér,

a sejtelmes éjszakán

álom-terhes éjszakán

e sok vén szekér?

A nyomukba borzalom...

Újszülöttje ér

messzehangzón

sír az asszony

s nézi merre tér

a sejtelmes éjszakán

álom-teljes éjszakán

a sötét szekér.

A menyasszony fölzokog,

sír s a könnye vér.

Az ég oly bús.

Mint a koldús

sírva, nyögve kér,

s lomposan cammog tovább

a világos éjszakán

a síró szekér.

Hull a harmat hűvösen,

a telt hold fehér.

Száz kisértet

ront az éjnek.

Mér jön erre, mér

a sejtelmes éjszakán

a szent, selymes éjszakán

négy nehéz szekér?