SZÉNA

Egy kocsi szénát vittek el

a fakó köruton.

Utána néztem hosszasan;

mért?... magam sem tudom.

Csak ottan álltam, mint akit

a bánat fejbe vert.

Eszembe jutott kis falum,

az udvar és a kert...

S a kerítésen túl a nagy

virágos, tarka rét,

mely illatával öleli

a Dráva-partkaréjt.

S a pici, sárga pipitér

s a sárga kankalin,

miket naivul öleltek

valaha karjaim.

És a falusi nyári est

s a széna illata

s - amely örökre elveszett -

az ifjúság dala...

Csak néztem, néztem hosszasan,

Mért?... magam sem tudom. -

... Egy kocsi szénát vittek el

a fakó köruton...