SZENT LÉLEK KARAVÁNJA

Egy Szent Lélek nevű kereskedő

Egykor sürgős, nagy rendelést adott.

Jövünk száz sarkából a világnak

Villámmal, gőzzel, szekérrel, gyalog.

Tevékkel vágtuk át a Szaharát,

Drága portékánk részben megavult.

De Szent Lélek már ezt így kivánta:

Egy kicsi Jövő, egy kicsi Mult.

Buddha, Mózes, Jézus éltek velünk:

Igemálhákkal rakott az agyunk.

Miként igérted, vedd át az árut,

Fizess, Szent Lélek, éhesek vagyunk.

Óh, mi, szegény, szomoru kupecek,

Eszmék vivői, büszke Szolonok.

Krőzusok élnek víg dőzsöléssel

S a mi kincsünk és sorsunk: a homok.

Hosszú tíz nap volt: sok ezer éves.

Hazudtak minden Pünkösd hajnalán.

Tüzes nyelvekre, meleg aranyakra

Rászolgált immár ez a karaván.

Becsületes, részeg, okos fejünk

Mindig másért fáj. Megejti a Szó

S úgy futunk el ön-boldogságunknál,

Mint szép tájnál bamba kéjutazó.

Elherdáljuk a vérünk és inunk,

Minket kezdettől jégeső mosott,

Földet szereznek, bankót csinálnak

Sok ezer év óta az okosok.

Hajh, Szent Lélek, nem vár a karaván,

Éppen elég volt az eszme-evés.

Viharverten és sakáltépetten

Várjuk: jöjjön hát a kitöltetés.

Fizess, Szent Lélek. Sok volt egy kicsit

Ez a bús, bolond ingyen-szerelem.

Ím, megérkeztünk s véres árnyékok

Cikkáznak rózsás Pünkösd-reggelen.