SZÉP BOLONDOK

Lehettem volna szép, szőkefejű

és kékszemű, szomorú ember.

Türelmes vérű, ábrándozó,

mint a nagy kékvizü tenger.

Lehetne homlokom ívelt, merész:

bámulnák szép koponyámat.

- Szép darab ember volt Antonius,

de nem ihlette meg az anyámat. -

Heródes ádáz hidege ég

arcomon s kövér hajamba.

A szeme röpköd szemem helyén,

mint vészben a Noé galambja.

Haragos, átkos, fekete fej

és elborult viharos homlok,

szereti Mea szép barna fejét;

s akik szeretnek: mind szép bolondok.