SZERÉN BETEG...

By Árpád Tóth

Óh, hogy lehessen méltó ez a rajz

Szerénhez, ki oly finom és meleg,

Csak most kissé hasikája beteg,

És épp ezért csak bús rimekre ajz.

Óh, Szerén, dalom sajogva sirat

Lelked titkokkal zárt szomoru könyv,

A görcsös fájás, mint egy szörnyü ölyv

Csap gyomrocskádra, s néked nem virad.

Gutmann-anekdót és Hekszi-kutya

Nem vigasztal, se víg hejehuja

Savanyu vagy, mint ecet és halál,

A hallban már hiába vár a kályha,

Jaj, az se melegít fel immár, bárha

Hátad támaszt már csupán ott talál.