Színházi szonett [1]

Ma este én is köztetek leszek,

Fiatalon, szép és merész igékkel,

Szemem ragyog és ajkam nem remeg,

Fiatal herceg leszek én ma éjjel.

Ma este újra lázzal hirdetem,

Hogy halhatatlan a derűs pogányság,

Hogy istenség az édes szerelem,

Hogy csók és bor kell, mert az ősi párkák

Az élet piros és víg fonalát

Hamar szövik és oly sietve vágják

S mogorva Cerberus vár odaát,

Hol hirtelen kialszanak a fáklyák,

Melyek itt nászra gyúlnak - veletek

Ma este újra víg pogány leszek!