Szívem, eszem

Ama diós tanyából

Egy kis vidor leányka

A vízre vólt, s edénnye

A kútba visszacuppant.

Oda pattanék, kikaptam.

Ajakának és szemének

Rezgési megköszönték

Azon elandalodván,

S a hamis kicsente szívem.

Hogy szívemet kiváltsam,

Bokréta-szedni mentem,

De az ő badár szemétől

Nem leltem egy virágot.

Epret kerestem menten,

De szája bíborától

Eperre sem találék.

Szívem tehát csak ott van.

Add szép szemed, te kislyány,

S mogyorónyi szádat érte.

Ikább kipótolásba

Eszem is tiéd maradjon.