Szivem

Szivem oly gazdag szeretetben,

Mint tavaszkor virágban a mező;

Vihartul nyílik ékesebben

S ha felüdíti könny-eső.

Irígyen meg nem vonja mézét

Könnyelmü lepke, dolgos méh elül;

Darázsnak is kiadja részét,

Ha viruló kelyhébe ül.

Hadd gázolják egy-két virágát!

Hol ezrivel van, egy nem veszteség.

Tépdeshetik pajkos leánykák:

Százának is jut még elég.

Áldott kis pacsirtája is van,

Ki napsugarak, illat közt lebeg,

S örömét hangoztatja nyiltan,

Hogy pacsirtának született.