Szobrok

Az egyik ül, a másik áll;

Ez harcra hí, az békét prédikál.

El van találva egyik, mint a másik,

Csak mindegyiknél valami hiányzik:

Amott a lábviz és a hálósipka,

Ennek nyakából a koldustarisznya.

És lásd a legnagyobbat ércben itt,

Amint kinálja eszmekincseit.

Alatta egynehány fura

Madárijesztő figura

A messze Hellaszból, holott

Oly közelről kinálkozott

Az a bitó, amely alatt

A vármegye hazafiak

Nagy szelleme termékeit

Szitkok között megégetik...