( SZŐKE HAJAM...)

Szőke hajam már kibontom a szélnek

De arcomat mosolyba takarom

A hiába várt csókok igazát

Elbocsátja az asszony-hatalom.

Rózsákból rakni mindig-égő máglyát

Jól csókos tűzimádó tudna csak

Hát elbocsátlak csókos csóktalan,

Már lángot hívőbb kezek gyujtsanak.

Megosztozunk most iker életünkön

Tiéd a vágy, enyém a szerelem

S kihullsz belőlem, mint az üstökös,

De emlékcsillag száz marad velem.