Szőllőhegy télen

Az egész szőllőhegyet látni most,

a hegy husát most látni meztelen,

mint ájult hölgy, mutatja fesztelen

telt formáját, a gömbölyűt, csinost.

A barna föld emlőjét látni most,

emlőt száradva, dombot nesztelen,

hol az áttetsző gyöngygerezd terem,

melyből szürik a mézizű pirost.

Karók serege bús-meredten áll,

arannyal árnyal a ferde sugár,

a puszta hanton egy lélek se jár.

December, január és február -

mikor jön már a tavasz és a nyár?

a fosztott tőke álmodozva vár.