Szomorú dalok

Nem mondom, hogy fáj a szívem

Hogy tépi a bánat

Hogy éjjenként forró könnyek

Öntözik párnámat.

Én elrejtett fájdalmamat

Ne ismerje senki!...

A szívem is csak titokban

Fog majd megrepedni.

Nem fért meg már a szívemben

Jókedvem kis galambja

Kinyitottam szűk börtönét

Kirepült a szabadba.

Utolérte, összetépte

Az ölyvmadár, a bánat...

Kis galambom, régi kedvem

Sírhatok már utánad!

Van egy szál virágom,

Valakitől kaptam, –

Megcsókolom tízszer, százszor,

Megcsókolom valahányszor

Nézem egymagamban.

Van egy szál virágom

Sötét imakönyvben

Nagyon fáj a szívem érte

S fakó színű levelére

Rácseppen a könnyem.

... Volt egy hervadozó

Álom a szívemben,

S mikor nézem a virágot,

Ezt siratom, ezt az álmot,

Amit elvesztettem.