Szószéken

A halál aznap azt súgta neki:

A szószéken ma nem állsz egyedül,

A szószéken ma én állok veled,

És amikor legjobban tündököl,

Elmetszem szavad aranyfonalát.

Ő visszanézett napsugár-szemével

A néma szónok éjsötét szemébe:

Jól van, halál, ma ketten prédikálunk -

De harmadiknak Isten is beszél.