TAKARÉKOSSÁG

Akármikép csűrjük, csavarjuk,

Szép, aki gazdálkodni tud;

Ilyennek aztán az adósság

Nem köt nyakába háborut;

Nem szurkol, ha bizonyos utcán

Világos nappal menni kell,

Hetykén tekinthet jobbra-balra,

Találkozzék akárkivel;

Nem mondja, amidőn javában

Cseng a kocsmában a pohár:

„Barátim, megbocsássatok, de

Mennem kell, otthon munka vár”...

S a többi! - - szóval, mátul fogva

Takarékos fiú leszek,

Minden garast úgy megbecsűlök,

Miként apám, a jó öreg.

Hej, csakhogy én az efféléket

Mindig pénz fogytán fogadom;

S amint pénzem jön: akkor ismét

Hegyen-völgyön lakodalom.