Takarodó

By Sándor Reményik

Kilenc óra.

Nagymessze szól:

Takarodó.

Túl a világon és az éjszakán

Egy vidám angyal fújja valahol

Századokon, évezredeken át

A trombitát.

Gúlába igazodnak fegyverek.

Imára kulcsolódnak a kezek.

Háborúság után

Egy csendes éjt az Isten mégis ád.

Takarodó

A vágynak és a vérnek,

És minden harcnak és tülekedésnek.

És békesség

És békesség

A közelvalóknak s a messzeségnek.

A csillagok is behúnyják szemük,

Én is behúnyom a szemem velük.

Áll a világ.

Úgy hallgatjuk a békült trombitát.

Nagymessze szól.

Egy vidám angyal fújja valahol

Századokon, évezredeken át.

A világon s a sötétségen át.

Háborúság után

Egy csendes éjt az Isten mégis ád.

Takarodó...