Tamás Annának

Ki voltál szép és büszke skót királynő,

Kinek szelíden meg kell halnia

És voltál hattyú és kaméliás hölgy,

Bús Desdemona és bölcs Portia,

Ki Shakespeare és Baudelaire tolmácsa voltál,

Örök szavak hárfája, ifju lány,

Most indulsz, vár áldozni távol oltár,

Most indulsz új fantomjaid után.

Ó meg ne bánd soha, hogy szép hazugság

Igaz papnője vagy, aki a Múzsát

Szereti hittel, mint az életet.

A költő mit kívánhat mást neked:

Ne hagyjon el soká még hármas éked:

Az ifjúság, a szépség, a művészet!