TANÁCS.

Oh nézd a tölgyet, erős gyökerével

A földből szíja élte nedveit,

De felfelé hajt minden erejével,

S az éghez nyujtja lombos ágait.

Így tégy te ember, kit e földhöz kötnek

A sors, s ezer szükség vas karjai;

Bár innen élsz, ez nem elég körödnek,

Magasabbak küzdelmed czéljai.

Áldást a szív csak így terjeszt körére,

Egész pályánk hasznos csak így lehet:

Miként nagyobb árnyékot vet földjére

A tölgy, mennél magasbra nőhetett.