TAVASZ ÉBRESZTÉSE

By Árpád Tóth

Tavasz van, több jel erre vall,

Már nyit a hóvirág,

S a vendéglői étlapon

Megjelen a csirág.

S az ifjú szívek rejtekén

Rügyez a szerelem,

Én is hát vágyaim ezen

Irányba terelem.

Egy apró hirdetési célt

Szolgáló űrlapot

Kitöltök, s másnap már lesem

A Pesti Hirlapot.

A lángoló szavaknak, óh,

Eredménye mi lett?

Jelentkezik-e már a nő,

A szőke és molett?

S míg szomjas és tüzes szemem

A lapon tovafut,

Közben már tervezgetem is

A drága randevut.

Lesz séta majd, s bohó szivünk

Meghitt zugot keres,

Egy apró kocsma vár Budán

S mozi, Psylanderes.

De hejh, hiába forgatom

Keresztül a lapot,

Egyik rovatban sem lelek

Szerelmi alapot.

Hát nincs itt Pesten kikelet?

Bús sóhajom fakad,

De ím, e percben a szemem

Egy plakátra akad.

Népfelkelő szemlére hív

Megint a kis ravasz;

Ebből íme kétségtelen,

Mégis itt a tavasz!