Tavaszi táj

Mély esti csendben

Úgy ég a csillag,

Miként emléked

Életemben.

Bús kerti zöldben

Úgy fáj az árnyék,

Mint a szívem majd

Temetőben.

Hűs fuvalomtól

A kerti lámpa

Lobog, mint vérem

Régi csóktól.

Fekete árnyon

Áttör a csillag,

Mint a jövődön

Ifjúságom!