Tavaszi zápor

Tavaszi zápor... bús barátom,

fáradt vagy és szomoru, látom:

tán sírhatnál - nevetek én!

No bizony, ilyen nagy legény!

Lásd másnak is volt baja szinte,

más is volt már szomoru, mint te,

és könnye, mint folyós parázs:

nem kellett a vigasztalás.

De víg szavak... tavaszi zápor...

kiragadták a mélaságból

s mint horgony, parthoz vert hajót,

örömbe vonták kis kacsók.

És hullt a, hullt a csók a bajszra,

mely félreállt csáléra, hajszra,

tavaszi zápor... hullt a csók:

öleltek a bársony kacsók.