Távolok zenéje

Mulassatok! Tiétek mind a rózsa,

Amit letéphet az ifjonti kéz.

Mulassatok! Minden gyönyör tiétek,

Miket szívem csak álmokban idéz.

Ó álmok árnya, álmok vágya, násza,

Tűz, amelyen szívemet égetem

S minden elég oda,

Mit el nem értem: élet, szerelem.

Nem voltam fiatal soha!

Daloljatok! Tiétek mind a nóta,

Mely szerelem, bor mellett megterem.

Daloljatok! A legszebb dal tiétek,

Melyért eladnám hazug életem:

Az élet dala, melyben diadalmas

Erővel zeng az izmos ifjuság

S a jövő mámora...

Ó meddő életem, hiú tusák,

Nem voltam fiatal soha!

Beteg vagyok. Úgy száll e dal felém most,

Mint életemben mindíg a zene:

Nagy messzeségből, boldog messzeségből

Sötét magányba tévedt izenet.

Beteg vagyok. Én más zenére vártam,

Mely diadalt fog harsogni nekem,

Mely ritmusával égbe fölragadja

A föld rögébe süppedt életem!

Perc és év száll tova...

És minden, minden, minden azt dalolja:

Nem voltál fiatal soha!