Tél havasi magányban
By Jenő Dsida
Hol vagy, szívemnek szépséges leánya?
Már hatodnapja hull a hó. Ez itt a tél magánya.
Ablakra szél zúg. Csikordul a sarkvas.
Eltorlaszolt ajtóm előtt settenkedik a farkas.
Fenyőn fehéren leng ezernyi kis bog.
A hófuvásban orvvadász viharlámpása pislog.
Lövés ha dörren messze északon túl,
Kezem közt a vén biblia megrezzen, összerándul.