Tél havasi magányban

By Jenő Dsida

Hol vagy, szívemnek szépséges leánya?

Már hatodnapja hull a hó. Ez itt a tél magánya.

Ablakra szél zúg. Csikordul a sarkvas.

Eltorlaszolt ajtóm előtt settenkedik a farkas.

Fenyőn fehéren leng ezernyi kis bog.

A hófuvásban orvvadász viharlámpása pislog.

Lövés ha dörren messze északon túl,

Kezem közt a vén biblia megrezzen, összerándul.