Temetők mellett

Kezdik nevem már itt-ott emlegetni

S utánam néznek néha lányszemek.

Ez a dicsőség és a bérem ennyi,

A sírba majd nem névtelen megyek.

Amit kívántam, nemsokára itt lesz,

Szelíd öregség és szelíd halál

És nem sirat a gyermek és a hitves

S a hír felőlem majd nem kiabál.

Míg ifjú voltam: diadalra vártam

S a boldogság mellettem elhaladt,

Talán majd rám lel egyszer ott alant.

De meglehet, hogy ott sem ismerem meg

S el nem dalolt versen némán merengek

S nem érzem, hogy fölöttem pusztaság van.