THÁLIÁNÁL

Látta ön? Itt vannak, bizonyisten,

A szinészek!

A Hungária ablakából

Ki-kinéznek.

S már mind próbálja, amit szerepe

Rárótt,

S ah, egy vadonatúj

Darabot adnak,

A Cigánybárót!

S mi majd megtudjuk,

hogy a naiva

Bájosan fecseg-e?

S megtudjuk azt is,

Hogy a tenorista

Kellőképp recseg-e?

Megtudjuk továbbá,

Hogy a színpadon

Látható díszlet

Vajon már az özönvíz

Előtt is

Díszlett?

Vagy ezen hitünk direkte

Téves?

S a díszlet mindössze

Csak

Ötszáz éves?

Megtudjuk azt is, hogy kapós-e

A bérlet?

Viszont nem tudjuk meg,

Hogy Mezei

Direktor mér lett?

Mivel pedig zsenialitásom

Nagyon is dús, hát

Meginterjuvoltam ma Tháliát,

Az ismert múzsát.

Az ismert múzsa

Harisnyát stoppolt

Éppen,

És mit tagadjam,

Nem fogadott engem

Szépen.

Rámförmedt, hogy

Kint tágasabb

A háza tája,

S hagyjak neki békét,

Mert a színház-hecceket

Már utálja!

Erre eljöttem,

De még visszanéztem

Utoljára,

S szóltam: Nagysád!

Változtassa nevét

Utháliára!