TINTA

Vizem, borom vagy, drága kínom!

Sebem, gyógyszerem: kokaínom!

Cseppjeidet mohón merem,

vén matróznak: te vagy a tengerem!

Mély szineddel, fanyar izeddel

nevem messzeségbe viszed el,

mint nagy vizek a kis hajót...

Ó, be irígylem a rohanót!

Szirtek között száll a jövőbe,

mindig új és új kikötőbe.

Be irígyellek: név... hajó...

Veletek a messzeségbe szállni volna jó.