[Töredék 1.]

By Károly Kisfaludy

Ifjonti szárnyakon

Őszült alakban

Röpűl a gyors idő

E porvilág felett;

Hol alkot, hol temet,

Emel s alá tipor,

Igér, ad és veszen

Titkos hatalma.

Sötét távol felé

Siet szünetlen,

S a végtelenség

Homályain remeg,

Mint éji rémzetek

Az eszmélő körűl.

A tiszta hajnal

Aranysugáriban

Ég arcza jöttekor,

S körüllebegve

Édes remények

Mosolygó sergitől -