TOVÁBB ÉN NEM BIROM

Istenem, adj két megvakult szemet,

Imás ajkat, ki térden emleget,

Lelket, ki tudja, tenni bírsz csodát

S agyat, ki nálam sokkal ostobább.

Ó, rettentő Isten, nagy vagy, ha vagy,

Gyötrött testemmel bár pokolnak adj,

De másikat küldj - méltó-nagy kinom,

De, ó Uram, tovább én nem birom.

Küldj másikat, kinek meleg szavát

Bölcsőn susogják boldog, szép anyák,

Kiért a föld fáklyás örömre gyúl

S kinél hitványabb még a pénzes úr.

Ki nem gyűlölné pénzéhségüket,

Ki nem bánná, hogy minden szív süket,

Kit meg nem indit asszony és nyomor.

S mosolygó arca ne legyen komor.

Ó, válts föl, Isten, végre engemet

S a pénz miatt ájult nagy lelkemet,

Szédült időd forró lehelletét,

Hideg halálsohajtás fujja szét!