Tűnődés

By Gyula Juhász

Érezted-e, ha csókoltál szerelmes

És boldog éjjel, hogy e percben éppen

Hány ajkat csókol a halál kegyelmes

Kegyetlen ajka, mely rád vár az éjben?

Érezted-e, ha mámor tarka fátyla

Borult szemedre, hogy e pillanatban

Hány kiégett szem néz az éjszakában

És hány revolver hűs ravasza csattan?

Érezted-e, ha ujjongó tüdővel

Bolyongtál erdőn, hogy míg száll ez óra,

Hány rab s beteg kér sírva és hörögve

Megváltást, amely késik ezrek óta?

S érezted-e, ha megalázva, fázva,

Kószáltál, vert eb s vártad a halált már,

Hány csók csattan, kehely cseng s a világnak

Hány hitvány dús parancsol, mint a császár?