Tünődve kérdezem...

By Gyula Reviczky

Tünődve kérdezem magamtól,

Lesz-e még egy szelid leányka,

A ki velem megosztja lelkét,

S a mit hibáztam, megbocsátja?...

Fogok-e még egy drága névért

Harczolni, lelkesedni ujra?

Vagy szívem ezt is, mint a többit,

Megszokja és aztán megunja?

Fog-e még édes dal zenegni

Az ernyedt húron lány szemérül?

Fogok-e szőni uj virágot

Kopár életmező diszéül?...

Vagy szívem immár letarolt rét

S ha itt-ott még van is virága:

Illatja már csak végsohajtás,

Virágé, mely le van kaszálva?...