(TURKAI)

By Mihály Vörösmarty

Harcoltam veled, és hátadra fölirtam ez alkut:

Én ütök, és te szaladj, vagy te szaladj, ütök én.

S ím én vég nélkül puhogatva törélek azóta;

De te hitetlen vagy, Turkai: hasra esél.

Bántani jámbort bűn, de gonoszt nem bántani bűnebb:

Mért üldözlek agyon, Turkai, érted-e már.

Láttalak a Helicon tetején mászkálni, s türélek,

Gondoltam, neked ott mászni, legelni szabad.