ÜLNI, ÁLLNI, ÖLNI, HALNI

Ezt a széket odább tolni,

vonat elé leguggolni,

óvatosan hegyre mászni,

zsákomat a völgybe rázni,

vén pókomnak méhet adni,

öregasszonyt cirógatni,

jóízű bablevest enni,

sár van, lábujjhegyen menni,

kalapom a sínre tenni,

a tavat csak megkerülni,

fenekén ruhástul ülni,

csengő habok közt pirulni,

napraforgók közt virulni -

vagy csak szépet sóhajtani,

csak egy legyet elhajtani,

poros könyvem letörülni, -

tükröm közepébe köpni,

elleneimmel békülni,

hosszú késsel mind megölni,

vizsgálni, a vér hogy csordul,

nézni, hogy egy kislány fordul -

vagy csak így megülni veszteg -

fölgyujtani Budapestet,

morzsámra madarat várni,

rossz kenyerem földhöz vágni,

jó szeretőm megríkatni,

kicsi hugát ölbe kapni

s ha világ a számadásom,

úgy itt hagyni, sose lásson - -

ó köttető, oldoztató,

most e verset megirató,

nevettető, zokogtató,

életem, te választató!