Ünneplés

Különös volt:

nem is aludtam tán egészen.

Különös volt,

s mindenre nagyon jól emlékszem.

Elémbe állt a Szépség

és nagyon szép volt,

elémbe állt a Jóság

és nagyon jó volt

és mind a kettőt vezette a Május.

Elémbe álltak sorba

és meghajoltak,

mögöttük régről-ismerős

holtak is voltak,

és vontatottan énekelni kezdtek.

Először bús zsolozsmát

azután himnuszt,

aztán fejemre fontak

zöldet és mirtuszt

és tizennyolc évem furcsán ünnepelték.

Akkor ébredtem – – –

– feketén villogott az éjjel

s az ablakon besóhajtó szél

virágillatot lehelt széjjel

s távolról, mintha zsolozsmáztak volna...