Utolsó vacsora

By Jenő Dsida

Kezében megtörik az ostya.

Az arca ólomszürke már.

(Szétzilált ágyán Mária töpreng:

Merre jár, jaj, merre jár?)

Judás éjsötét szemébe

kapzsi vágyak karvalya ül ki.

(Mária sóhajt csöndesen;

Fájdalmas áldás Jézust szülni.)

– Bizony mondom, az Atyához megyek,

mielőtt a Vigasztalót hoznám –

(Mária susogva fohászkodik:

Vezéreld haza hozzám!)

Fáklyások lopóznak a hegyre,

az olajfák furcsán összesuhognak...

(Mária egyedül sírdogál:

Mi lesz holnap?)

Hirtelen búgó szélvihar hördül,

a Cedron morajlón felrian –

(Mária belesikolt az éjbe:

Meghal, meghal a fiam!)