ÚTRAHÍVÁS

Képedet halk ritmusok ősi habján

hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal.

Ismeretlen, messzi vizek hulláma,

halld, idemormol.

Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja -

csolnakom ring, szállna az útra máris!

Ó, hiszen vár engem a messzi szépség

szűz kikötője!

Jöjj velem hát, - szebb legyen égi partja

s büszke várát nagy szemed enyhe fényén

símogatván, tégye barátosabbá

ifjui kellem!

Jöjj, utunkon majd gyönyörű szivárvány

színü álmom fárosza gyúl, ha este

fölsuhanván vágyim, utánad úsznak

s csillog ezüstjük!

Jöjj velem, mert nélküled is megyek már!

Eh, mit is vársz - jössz-e, vagy elragadlak -

akarásom nem töröm össze lányos

ostobaságon!