VÁRLAK

A sárkányfejű szigonyos kályhát

befűtöm. Dél van. Fütyörészek.

Meleg lesz, csöndes, buggyanó meleg

ez a bolond boszorkányfészek.

Szorosan összekötözök

két unatkozó bársonyszéket:

itt te fogsz ülni, itt meg én...

Rendezgetek. És fütyörészek...

Itt te fogsz ülni, itt meg én;

zimankós szívem összerázod,

bolond fejem öledbe hull,

s a könnyeidet magyarázod...

Zimankós szívem megpendül,

mint éle jó, hevert acélnak -

Sok ránc lesz majd a szőnyegen

s a bársonyszékek elalélnak...

És átkozol majd és gyűlölsz

s a csókjaidat megtetézed...

... A sárkányfejű szigonyos kályha

ropog. Várlak. És... és fütyörészek.