Vendégség közben

Még ég a lámpa is,

még bort is töltenek,

még meleg a szoba,

de én már elmennék.

Derék mulatság volt,

vér folyt és könny is folyt,

édes vér és sós könny,

s most csak ismétlődnék.

Kit csókoltam meg itt,

kire haragudtam?

Mindent elborít most

cigarettánk füstje.

Ismerem az ízét,

a színét, a szagát,

a sok tapasztalás

gazdag koldussá tett.

A tavasz: zöld festék.

A nyár: forró higany.

Az ősz: esőköpeny.

A tél: fagy és fűtés.

Nem mondom, nem lenne

unalmas se talán.

De minek maradjak,

hisz láttam a javát?

Bocsássatok meg ti,

kik még tartóztattok.

Nekem már elég volt,

lassan hazamennék.