VÉRESRE ZÚZOTT HOMLOKKAL

A Mában élni a Jövőért,

Az Újnak tenni hitet:

Valamikor csináltam én ezt?

Mintha valami baj ért volna,

Dobása valakinek,

Homlokomon éles, nagy kő ért.

Harcos valómból kiszakadtam?

Véres-e a homlokom?

Igaz-e csúf menekülésem,

Vagy csak véres ésszel, homlokkal

Álmodom és gondolom?

Jaj, be szörnyüen megriadtam.

S mégis most már váltott a kedvem:

Régieket keresek.

Pedig, ugy-e, nem történt nagy baj?

Tán egy kicsit megzavarodtam

És a szavam kevesebb

S csak még hitből van kevesebbem.

Ugye, azért tartnak a harcok

S nem változott a világ?

Csak az én vén homlokom vérzik?

A Jövőt is el csak én dobtam

S tagadom a mai Mát?

Én, jaj, a régiekkel tartok.

Drága Tegnap, sebetlen homlok,

Hajh, nagyon szeressetek,

Nagyon szeress, éltem leéltje,

Hátha mégis baj van a Földön

És igazak a sebek

S minden Leendő összeomlott.