Vérmező

Májusban, fényben, boldog virulásban

Oly szépek itt a paloták, a fák,

A kis kocsmáknak zöldernyős magánya,

A sárga villamos, játszó babák.

A katonák, kik új dalt dudorásznak,

A munkások, kik fütyörésznek itt,

A város és május tündéri násza

S a nap, a nap, mely fénylik és hevit.

A vér, a vér rég fölszáradt a földön,

A jaj, a jaj rég mennybe ment szegény

S a vértanú por, hamu, költemény.

Mégis, valami itt borong örökkön

A fényben, égen, földön, a tavaszban:

Magyar gyász, titkos, átkos, halhatatlan!